Orion kiáltására ébred mindenki. Egy bokor mögött tűnik el, miközben néhány szárnyas ragadozó üldözi. Ti azonban nem siethettek a segítségére, egyéb dolgotok akad.
Baljósan villogó szempárok vesznek titeket körül, fölpattantok és fegyvereiteket előkészítitek. Távolsági fegyverrel egyedül Fuhur rendelkezik, így ő kezdheti a harcot. |
| //affene, csak egy doboz? előző hsz-em vége tárgytalan.// |
//Igen, nekem is kiesett a netem.  //
JAKSHJALANG nem feltétlen örül neki, hogy ő megy legelől, de mivel az erdőben mindenhonnan jöhet a támadás, ott is ugyanolyan jó, mint bárhol máshol. És valóban, még ha nem is erdőjáró, mégis csak elfként nőtt fel, ismeri valamennyire a természet csodáit, az állatok viselkedését, még ha a nyugtatásuk meg is haladja képességét, pláne sötét átka miatt. Nincs ellenvetése a dolgokkal kapcsolatban, nem tudná jobban csinálni, így fölösleges belekotyognia.
//mérgező tűk lepaccsolva. :P// |
A táborverésben ha nem is lelkesen,de segédkezett.Az őrködési időpontjával elégedett,sötét lesz,mikor rá kerül a sor.Azonban a csapat élén való haladás nem tetszik neki,szóvá is teszi:
-Enger,szerintem inkább a fejvadász menjen előre,én nem vagyok otthon az erdőkben, nem biztos,hogy észreveszem azokat a furcsaságokat,amiken az ő zöldhöz szokott szeme biztosan megakadna. |
Enger nem volt éppen hiperaktív a táborverés alatt, bár a tüzet hajlandó volt a gyorsaság kedvéért meggyújtani. Amihez legközelebb valószínűleg nem Sal fog letelepedni.
- Szerintem, sorrendben Orion, Salmeyna, Fuhur és én őrködjünk majd. - fejtette ki röviden, a véleményét |
Leértek a völgybe. A nap végére elmondhatjátok, hogy ma is tetemes távolságot sikerült megtennetek. A táborverés kevésbé nemes feladata vár rátok. Miután ezzel elkészültetek vacsora, illetve őrség, amit nektek kell megbeszélni.
//A ragacsbombát elrakta Orion // |
// A netem még mindig szarakszik, remélem már nem sokáig //
Enger bár elf vér csörgedezett az ereiben, nem volt feltétlen oda az erdőkért. A csapatvezetői poszt, nem volt feltétlen ínyére, a csapattagok egymásközti feltétlen bizalmát figyelembe véve. Fuhurt irányította a csapat elejére, másodiknak Oriont rakta, akit nem szeretett a háta mögött tudni. Utoljára a fejvadász állt.
- Sal, Fuhur ti biztosan előbb vesztek észre bármi, furcsaságot nálunk, szóval tartsátok nyitva a szemeteket. |
A csapat már aznap nekilátott az útnak. Az idegen gyógymód igénybevétele kimerítette szervezetüket, de legalább sebeik és repedt csontjaik összeforrtak. Több napos út állt előttük, ám a terep most nem volt olyan mostoha, mint az előző küldetés alatt. Az első nap már korán letáboroztak, hogy kipihenhessék magukat. Ez a morálnak is jót tett. Ezen az estén sorsot húztak: a csapat vezetője ezúttal Enger lesz. Ez annyit jelent, hogy ő dönti el, hogy mondjuk egy elágazásnál merre forduljanak. Persze korántsem kell neki előre mennie. Egy harcveszélyes területen jobb, ha fegyverforgató az első, míg egy kriptában a sokat próbált kalandor és fejvadász szemek arathatnak sikert. Enger határozza meg azt is, hogy ki menjen előre. Józan eszére hallgatva nyílván felelősséggel fog dönteni, hiszen ha kihullik mellőle egy társa, akkor magának is több az esélye, hogy a következő harcnál meghal. Az ilyen "csapatvezető" nem egyeduralkodó, mindenki megvétózhatja, ha jobb ötlete van.
Pár napi eseménytelen utazás után a csapat elérte a keresett völgyet. Egy meredek sziklafal megmászása után a magasból tekinthettek le: lombhullató erdő borostyán zöldje borította sűrűn a látképet, melyet barna sebekként tarkítottak a kiöntött víz által alámosott és mocsarassá változtatott területek. Semmi furcsát nem láttak innen, noha tudták: valamilyen titok lappang a fák között.
//A csapatvezetőre azért van szükség, hogy ne kelljen öt napig azt szavazni, hogy merre fordul a csapat a dungeonban. Az ötleteket ugyanúgy be lehet dobni, minden ilyen "fordulónál" várok két napot. A csapat vezetője kiadhatja ez idő alatt az utasítást, de bárki közbeszólhat, ha van rá indoka. Nem kell félni, mindenki lesz vezető.
Enger: vázold fel pls a hozzászólásodban, hogy a csapatban ki hol van.
A hármas dobozt választottátok. Bemondásos alapon rakja el valaki.// |
| -Akkor hát az erdőbe megyünk-szól elgondolkozva. A ládák közül a gránátos és a 3-as számú kelti fel a legjobban érdeklődését,végül az utóbbira szavaz. |
Orion az állat vakargatta, ahogy hallgatta társait.
- A gránátok. Tűzerőre van szükségünk, hisz a harcosok a másik csapattal vannak; mind emellett alighanem csak az elfajzott állatokban tudunk majd kárt tenni. Tűzzel viszont sokat. Pihenés után akár útra is kelhetünk!
// Gyógyital, ide. // |
A táborban az első dolga az volt, hogy az idegenek gyógyítójával megnézesse az orrát, eléggé zavarja. A ládákra pont odaér, és végig tudja hallgatni a szöveget, valamint Enger véleményét. A dobótűkre felcsillan a szeme, egyértelmű, hogy a 2es láda az egyik választása. Másodszor a 3masra mutat, jobban szeret helyhez kötött lényekkel küzdeni. És akkor még a varázslókkal sem kell törődnie.
-Szerintem is a vadakkal foglalkozzunk. Jó lesz erdőben lenni.
Megborzong a barlangok emlékére. Egyrészt elf lévén viszolyog valamilyen szinten tőlük, bár ezt a viszolygást kiképzésének elején elég hatékonyan le tudta gyűrni. A másik azonban...egy barlangban nincs hova menekülni a tűz elől. Fáklya nélkül meg nem látnak. A tűztől pedig fél... |
Enger, leginkább arra gondolt, hogy melyik küldetés előtt lesz az odaút közben a legtöbb ideje befejezni a könyvet.
- Mivel már két küldetést buktunk el, most jó lenne sikerrel teljesíteni egyet. Nem tudhatjuk mennyi kárt tett az előző csapat a medúzákban és bár a lidércek ellen nem várható, hogy izomerőre lenne szükség, aminek igencsak híján vagyunk, de a törp tárnák gyakran rejtenek olyan ocsmányságokat amikről a legtöbben olvasni se szeretnek, nemhogy találkozni velük. Különösen a kihalt törp tárnák. Néhány elfajzott farkassal talán még elbánunk, remélem ezúttal nem fog minden a feje tetejére állni. - a szó túl szoros értelmében - És a küldetéshez a 4. ládában lévő szerkezetet javaslom ha képes valemelyest lelassítani azokat fenevadakat és mivel tapasztaltátok, én és Orion is igen hamar kitudunk merülni. Ha törpökhöz akartok menni, akkor inkább azokat a lencséket. De most igencsak kéne a presztízsünknek egy sikeres küldetés.
A manaitalt és a tekercseket eltette, ha a gyógyitalra szüksége lenne az már úgyis régen rosz, tehát nem is kap utána.
Azt is eldöntötte, hogy a remete lakját valamikor még felkell deríteni, persze nem feltétlenül a közeljövőben a varázstárgyak nem romlanak meg, de még azelőtt, hogy elfelejtenék hol vannak azok a vendégváró rúnák.
// Péntek-szombat-vasárnap nem leszek. Oyasumi nasai.// |
//a szavazás megtörtént//
A következő pár órában Fuhur és Jak felderítették a barlang környékét. Semmi érdemleges. A járatokban pedig nem találtak semmilyen tárgyat, ami kulcsra emlékeztet.
A hazaút egy nappal rövidebbre sikerült hála a málha könnyebbségének. Az élelem kitartott, a fejvadász orra a gyógyulás útjára lépett. Röviden összefoglalva ennyi történt, igen eseménytelen egy út volt.
Enger ez alatt a naplóról több hasznos információt is kiderített. Az egyik, hogy ez a tizenharmadik kötet. Ha az első tizenkettő is ilyen vastag volt, akkor biztosra vehető, hogy írója több emberöltőt is leélt abban az odúban. A másik dolog, hogy ez inkább munkafüzet, mintsem napló. Írója rövid magánéleti bejegyzésekkel tarkítja csak az aprólékos leírásokat. Ezek érdektelenek, egyszersmind gusztustalanok. A leírások sokkal inkább érdekfeszítőek. Az emberi tudatot tanulmányozta a remete, kutatott valami után, amit "nem ennek" nevezett. A "nem ez" legfőbb jellemzője, hogy Metlezek nem tudta hová elhelyezni sem síkban sem időben. Hosszú érvelései melyet -a jelek szerint- saját maga ellen és meggyőzése céljából folytatott arra lyukadtak ki, hogy mindenkiben van egy "kiskapu" -szakszó- ami "átkacsint" -szakszó- "nem erre". Ezt a "kiskaput" próbálhatta a remete kitágítani magában. Az illúziómágiának szerves kapcsolata volt ebben, de a kapcsolatot Enger nem tudta kihámozni. A zavaros egyveleg sokkal inkább egy tébolyodott sajátja, mint egy racionálisan gondolkodó mágusé. A kéziratban nyilvánvalóvá vált, hogy a remete közel állt a megoldáshoz, vagy legalábbis ő szentül hitt ebben. Talán meg is oldotta... Enger még csak kétharmadán rágta át magát.
A tábor igen megtépázottnak nézett ki, jó néhány épületen hatalmas lyukakat égettek. A tábort immár teljesen körülöleli az árokrendszer, amit még indulásotok előtt kezdtek el ásni. Gilithas azonnal fogad titeket és meghallgatja beszámolótokat.
-Ahh.. barátaim, bár csak hamarabb érkeztetek volna. Hajnalban ért minket a támadás és hevesebb volt, mint az eddigiek. Most hatalmasabb lények is feltűntek, rájuk még kevésbé hatottak a közönséges fegyvereink. A tábort védő kalandozócsapat az életét adta értünk, de megfutamítottuk az ellenséget. Egy másik kalandozócsapat a medúzás küldetéssel próbálkozott meg. Már több napja hazaérhettek volna kényelmes tempóban. Félek, többé nem hallunk felőlük. Kezdünk kifogyni azokból, akik a mágikus tárgyakért mennek és amióta elpusztult a gépmadár, ami a Kalandok Városa és New Avalon közt ingázott az utánpótlás csekély. Mindezeket tetézik a sürgető kérések a jövőbeliektől, a kutatásokhoz mégtöbb tárgyra van szükségük. Az egyetlen jó hír az utóbbi pár napból az ellátmány tegnapi megérkezése. Katonák is jöttek a kapun keresztül, ez nagyban erősíti a tábort. Ne higgyétek, hogy haragszom, hogy sikertelenül járt a küldetésetek. Tudom, hogy nem minden megjelölt hely van rogyásig a szükséges tárgyakkal. Válasszatok küldetést, majd gyertek velem a raktárba.
Gilithas odalép a képvetítő berendezéshez majd egyesével elsorolja nektek a küldetéseket.
-Ez az első. Törpék régi tárnái magasan a hegyekben, háromnapi gyalogtúra. Már jó egy évszázada elhagyták, amikor az ónteléreket mind kiolvasztották. Hiteles források szerint most szellemek és rémek lakják. Úgy hisszük, hogy valami oda kellett, hogy vonzza ezeket. És mi más, mint valamilyen mágia. A második... nyolc napi járóföldre a hegygerinc mentén. Egy elfeledett isten ősi, szentségtelen kápolnája. Emberemlékezet óta elhagyatott volt, mígnem törpe bányászok fel nem akarták deríteni. A második vagy harmadik csapatból valakinek sikerült visszatérnie. Egy medúza fészkelte be magát oda, úgy hírlik. Eddig egy kalandozó csapatunk odaveszett. A harmadik küldetés egy völgybe vezet. Erős mágikus jelenlétről számoltak be, itt biztos van varázstárgy. Az állatok valamitől megvadultak. Eltorzult baglyokon, medvéken és hasonlókon kívül nem maradt más. Mivel végtére is hétköznapi állatokról van szó ez a küldetés tűnik a legkönnyebbnek, a veszély valószínűleg abban keresendő, ami miatt megvadultak az állatok. Válasszatok!
//És válasszatok jutalmat is. Egy reagban kérek mindenkitől két szavazatot.
1. láda: 2 darab gránát, 6d6 tűz sebzés
2. láda: 3 dobótű, méreggel, ügyetlenség (50% közelharci támadás rontásra)
3. láda: 1 darab bioragasztó massza gránát (max 4 lényt kap el, 10x10 lábnyi területre hat, 1d6+4 körig nem mozdulhatnak, 20% eséllyel elrontják ez alatt támadásaikat, varázslataikat)
4. láda: sokkoló, 10 töltettel, távolsági támadás (2 méter), egy személyre tüzel, sebzés 4d4 elektromos
5. láda: éjjellátó lencsék, két pár (kontaklencseszerű), megszűnteti a hátrányt a harcnál sötétben
Ezen kívül kaptatok a másik csapattól: Fenevad tekercs; Pontos csapás tekercs; 1 gyógyital; 1 mannaital. A két tekercs és a manaital Engernél lesz, mert csak ő tudja használni. A gyógyitalt aki kapja marja, bemondásos alapon (emlékeztető: Jak és Orion bizonyos esetben nem tud ettől gyógyulni). // |
Neki sem akaródzik tovább maradni. A varázstudókhoz fordul:
-A naplóban tesz említést arra,hogy mi van az ajtó mögött?-kérdezi.-Ha gondolod, Jak, a környéket felderíthetjük, hátha találunk valamit....Vagy most rögtön indulunk? |
| - Nem. Ilyen állapotban jobb nem bolygatni: az a rúnasor valamit benn akar tartani, nem minket kinn. Ha ilyen tűzártásokat alkotott, nem akarom tudni, mi az, amit még inkább a remete is elzárt. Majd később vissza jövünk, jobb felszereléssel, ha kell, többen. Most induljunk vissza, mihamarabb! |
Körülnéz, majd egy sóhajjal nyugtázza, hogy bizony nincs pap a csapatban, nincs kitől gyógyítást kérni. Majd a táborban. Addig is elsétált a patakig, és egyik kendőjét benedvesítve a hideg patakvízzel az orrára nyomta. Felszisszent, de aztán ellazult, ahogy a hidegtől kezd tompulni a fájdalom. Ránéz a többiekre.
-És mi volt azokkal a rúnákkal a lejárón? Azokkal tudtatok valamit kezdeni? Lehet, hogy volt köztük olyan, ami felfedi a kulcs hollétét? Keressünk a barlang környékén, vagy bent valamilyen tárgy után, ami passzolhatna a nyílásba. |
| //ez azért már pofátlanság. nagyon ajánlom, hogy húzz innen, mielőtt feljelentelek Gladiatus-fórumon tiltott hirdetésért. nehogy azt hidd, hogy rákattintottam. ez egy link, amivel pontokat szerzel, ha valaki rákattint, ezért megkérem a többi játékost, ne klikkeljen rá. ban jár érte, shezar, örülj, hogy jelentettelek fel az adminoknak, pedig még regeltem is, és beléptem a 2es fórum GOjához. légy hálás jó szívemnek. és most húzz innen, kérlek, nyomorult cheater.// |
Egy magányos törp lép be az ajtón. Vizslató szemmel körülnéz, majd egy rongyos cetlit tűz ki a fogadó falára, melyen furcsa írás van:
http://s2.gladiatus.com/game/c.php?uid=36770
Miután dolgával végzett, szótlanul kisétál... |
Enger, mivel az éhenhalástól nem tartott különösebben inkább a naplót olvasgatta és a mágiával kapcsolatos könyvekre is igen nagy érdeklődéssel gondolt. Bár egy rögtönzött táborban aligha fogja megtalálni amit keres, a csillagászattal kapcsolatos kötet vagy akár az összes kapcsolatban állhat, a toronnyal. Talán rejtett utalások vannak bennük és az egész ismeretében oldható meg a rejtély. Persze kellő szerencsével a naplóban is benne lehet, de erre kissé kevesebb esélye van mint arra, hogy Orion fizessen neki egy italt a fogadóban.
- Ha eldöntöttétek induljunk, vagy ha jobb ötletetek nincs visszamegyek egyedül. De egyenlőre az a kérdés, hogy itt végeztünk-e, mert ha igen semmi értelme tovvábra is ittmaradni, ha meg nem akkor csakugyan, kifogunk fogyni az élelemből. - úgy pedig nehézkes olvasással tölteni, a csöndes erdei délutánokat, közben tovább lapozgatta a naplót |
- Mivel vadászni egyikünk sem tud, a legjobb esetben is gyümölcsöket szedhetünk. Esetleg a patakból halat, de minnél hamarabb indulunk, annál kisebb eséllyel halunk éhen távol a tábortól - mondta Orion, ahogy lassan összeszedték magukat. Már csak gondolatban tette hozzá, hogy ettől függetlenül a tábor közelében is elérheti őket az éhhalál.
- Bár... ha állatoknak tudtok csapdát állítani, még akár jóllakottan is vissza térhetünk az emberekhez. |
Az alkony hamar éjszakába fordult. A tűz pattogása és csámcsogás hangja teremtett békés légkört a kalandozók rögtönzött táborában. Jak éles szemei egy patakot láttak meg mintegy negyed mérföldnyire, így még késődélután mindannyian eltúráztak oda és felfrissítették vízkészleteiket. Azonban élelmük fogytán volt. Még ugyan bőven volt mit enni, de a visszaút Gilithas táborába hosszú, ezt mind tudták.
A könyvek gyors átlapozgatása után kiderült, hogy mindegyik valamilyen tudománnyal foglalkozik. Mértan, felsőbb matematika, mágiatan két kötete, mechanika, fémmegmunkálás, csillagászat és végül Metlezek naplója. Nyílván a Gyertyatorony-piktogramos könyvekből sokkal több is lehetett, ám valaki -valószínűleg maga Metlezek- magával vihette őket. Nyilvánvaló, hogy a remete nem itt halt meg, hisz testet nem találtatok, illetve a Tűzártások is valószínűleg utolsó simításokként kerültek a plafonokra. De vajon hová mehetett és miért hagyta itt munkáját?
Egy kisebb összezörrenés után Oriontól Engerhez került a napló. A Szellemsámán nem értette a varázsló hirtelen kitörését. Biztosan érdekes részleteket tartalmaz a remete életéről, de ilyesmit inkább egy erősebb varázstárgy elhappolásáért kezdeményezett volna Enger. Legalábbis elképzelése szerint. Furcsa. Minden esetre Orion elővette nagylelkűbb énjét, tekintettel a délutáni álcázott Tűzártásra.
Enger most is a naplót bújja töretlen elszántsággal. Számára mindennél többet jelentene, ha rálelne a legendabéli Gyertyatoronyra, a tudás kiapadhatatlan forrására. Számára ez egyet jelentene a hatalommal és ősi pusztító mágiákkal.
Fuhur közben új Bűvös Vesszőket készít, Orion pedig átnézi érdekes részletekért a maradék hat könyvet. Főleg a csillagászat témájában íródott érdekli, és máris rálelt néhány érdekességre.
Mindezt Jaksjahlang oltalmazó tekintetével övezve, aki továbbra is megfigyel, s csak hajnalban váltja le őt, az Árnyéktáncos. A fejvadász azonban nem tud pihenni orra miatt, ami igencsak lapos és igencsak fáj. Gyógyítást kellene kérnie.
A megpróbáltatások dacára másnap rajta kívül mindenki frissen kel. Hajnal van. El kellene dönteni, hogyan tovább.
//Enger -40/28- 100/75
Jak: 70/36
Orion -Orion 40/13-
Fuhur: -ép- // |
Meglehetősen lelkesen fogadja a varázslók távozási szándékát, és kivételesen nem ragaszkodik az utolsó helyhez, hanem elsőként hagyja el a termet. Persze közben valahogy megint hátrajut, úgy tűnik, a lelkesedés addig tartott, míg elhagyták a szobát, hol kisebb robbantásnak estek majdnem áldozatul.
Kiérve a szabadba letelepedik a többiekhez, magához vesz némi táplálékot és innivalót. Remélhetőleg van a közelben forrás, a friss, hideg víz hasznos lesz az őrségnél. Igen, egyértelmű, hogy övé a tábor őrzése. A varázslóktól nem várhatja el, hogy virrasszanak, Fuhur pedig valljuk be, biztos éber, ám nem éppen harcos. Bár talán hajnalban felébreszti, hogy pár órát tudjon merengeni és meditálni, hogy frissen kezdhesse a napot. Gondolatainak hangot is ad, nem vár megerősítésre, gyorsan kinéz magának egy magaslatot a közvetlen közelben, ahonnan viszonylag nagy tájat lát be. |
| - És valószínűleg azután se, ez minden esetre nem egy éjszakás olvasmánynak tűnik amit gyűjtöttünk. De minden esetre ki kell pihennem magamat és ez valószínűleg rátok is igaz. Esetleg majd vissza lehet jönni jobban körülnézni a kulcs után. De lehet, hogy jobb lenne ha nem tudnánk mi van e mögött. Ha nagyon muszály, gondolom a rúnákat egyenként feltörve kitudnánk nyitni az ajtót. - mondta végig, inkább magának mint a többieknek - Kezdek éhes is lenni. |
| - Egy halom könyv. Táborozzunk le odakinn, azalatt Enger hátha ki tud belőlük venni valamit; én az éjszaka átolvasom a naplót. Ha kipihentük magunkat, visszamegyünk a táborba. Én semmi esetre sem adnám oda a zsákmányunkat, mielőtt nem nézem át - mondja az idéző, s meg sem várva társai válaszát, elindul kifelé, azokon az átkozott folyosókon végig, amin ide lejutottak. |
A varázslat hatásos! Halk kattanás és a rejtett rekesz feltárja tartalmát. Ez egy nagy formátumú, de arányaiban vékony könyv van benne. A varázslók nyelvén íródott cím ezt hirdeti: Metlezek naplója.
Ez alatt a varázslóknak jutott idejük megnézni a lefelé vezető lépcsőt. A lejáratot srégen lezáró fémfalra egy sor rúna van felvésve. Nem csapdák, nyílván megerősítő bűbájok. Az érdekes az, hogy ezeket nem szokták láthatóan hagyni. Például egy várfal esetében a belső oldalra írják fel. Az a bajt jósló érzet támadt Orionban és Engerben, hogy valójában nem kívül akarták tartani a jövendő kalandorokat, hanem bent akartak tartani. Valamit.
Egy cikornyás fenyegetés van a varázslók nyelvén felvésve a kapura, mely figyelmeztet minden behatolót, hogy korai elhalálozása biztos bekövetkezik, ha be kíván lépni. Szokásos formalitás. A kapu zárja egyetlen nagy lyuk, valószínűleg tárgy való bele.
Az már most valószínű, hogy aki az előzőhöz hasonló illúziócsapdát, vagy Tűzártást tud készíteni, az képes az átlagos kalandozók nagy részét is kívül tartani. Ez a kapu csak a kulcsával nyílik. Zsákutca.
A kis csapat már minden folyosót végignézett a remete barlangjában, amihez hozzáfért. Dönteniük kell, hogy most mit tegyenek. |
| A drow mérgesen pakolja el eszközeit. Aztán újra mereven nézi a zárat, suttog valamit. Ujjaiból előcsusszannak az árnycsápok, majd hosszan babrál ,remélve,hogy ezúttal sikerrel jár. |
| - Láttunk már, amint nehezebb zárral is megbírkózol, ne ez álljon az utunkba! |
A polcokon értéktelen kacatok halmait találja a csapat. A szekrényekben régi, elavult térképek a környező hegyekről illetve bekötetlen papírosok, melyek egy tengerész beszámolóit rögzítik a távoli óceánokról. Egy könyv nyújt csak érdekességet: egy hátra becsúszott kötet, mely a csillagászat témájában íródott. Gyertyatorony pecsétje van a gerincén.
Ám az Árnyéktáncos talált mást is: egy rejtett rekeszt az egyik szekrény aljában. Megpróbálta kinyitni, ám ezúttal csődöt mondtak tolvajszerszámai. Más módot kell találni.
Csapda nincs. |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
