Árnyvadászat Magyarországon - AK 13.-14.

>>>>[Na, figyeljetek, cimborák! Az alábbi anyag kezdő ill. félprofi-félamatőr árnyvadászoknak szól (azt hiszem, egy seattle-i profi írta, aki már néhány éve nálunk keresi a pénzét), és azt igyekszik egy kicsit jobban megvilágítani, hogy mire kell odafigyelnie az egyszeri árnyvadásznak Magyarországon. Nagyon jó az anyag, mintha csak magam írtam volna. Azt javaslom mindenkinek, hogy olvassa el annyiszor, hogy minden betű bevésődjön a csöppnyi kis agyába, mert egészen biztosan el fog jönni az a pillanat, amikor valamelyik jó tanács megmentheti az életét.]<<<<<

-Sabc <12-04-56/11:20:33>

Egyvalamit már az elején szeretnék leszögezni. Az alábbi írást semmiképpen ne olvassák el azok, akik rövid úton meg akarnak halni, akik szeretnék, ha felültetné őket a közvetítőjük, akik szeretnek látszólag egyszerű árnyvadászattal orbitálisat cumizni, illetve akik nem is árnyvadászok. A többieknek feltehetően jól jöhet egy kis infó.

Akkor tehát vágjunk bele. Az árnyvadász munkájának négy fázisa van: a meló megszerzése, a meló előkészítése, maga a meló, valamint a következmények elsimítása, ha szükséges. A kezdő árnyvadászoknak általában az első, a második, a harmadik és a negyedik ponttal szokott problémájuk lenni. Elkerülendő a későbbi kellemetlenségeket (csak aztán ne hivatkozzatok arra, hogy senki nem szólt előre), sorra veszem mind a négyet.

A meló megszerzése több részből áll. Először is meg kell szerezni azt az információt, hogy valahol, valaki árnyvadászatot indít, vagy árnyvadászokra van szüksége. Kezdők számára ez komoly akadályt jelent, ugyanis nekik nincs olyan közvetítőjük vagy olyan információs hálózatuk, amelyik szólna nekik - vagy azért, mert ők sem tudnak új melóról, vagy azért, mert nem az illető csapatnak szólnak először.

Kezdőknek azt ajánlom, hogy ne válogassanak, vállaljanak el mindent, amiben akár egy kicsi haszon is van. Kerüljétek azonban az olyan munkákat, amelyekre ígéretesen nagy a fizetség (egy kezdő árnyvadásznak ez gyakorlatilag 5 rongynál nagyobb összeget jelent), vagy amelyek során Zalába, Turániába, a Törp Királyságba, vagy valamelyik Fertőzött Zónába kellene mennetek. Ha budapestiek vagytok, akkor azt javaslom, hogy nézzetek be a Lapos csirkébe vagy a Kísértetházba. A Zöldség-Gyümölcsöt és a Hófehérkét nem ajánlom, mert oda vagy nem jutnátok be, vagy nem kapnátok melót (az amatőrséget ugyanis már mérföldekről észre lehet venni).

A melószerzés meglehetősen skizofrén dolog. Meg kell játszanod, hogy mindenki téged akar megbízni, miközben kilóg a sejhajod a gatyódból. Minél jobban tudsz színészkedni, annál jobb. Ha naponta felhívod a közvetítődet, hogy "Figyelj, Jenő, van valami melód a számunkra?", akkor garantált, hogy attól a pasitól több munkát nem láttok a jövőben. Ne feledjétek, az igazi árnyvadász sosem folyamodik. Az igazi árnyvadászt a megbízók keresik meg a munkával. A nem igazi árnyvadász pedig annyit tehet, hogy oda megy, ahol röpködnek a munkák a levegőben (a fenti két hely erre kiválóan alkalmas), igyekszik profi módon viselkedni, és közben forrón reméli, hogy valamelyik munka éppen őt találja el. A csapossal sosem árt jóban lenni. A megfelelő embereknek tett nem feltűnő, kisebb szívességek is segítenek megolajozni a munkabeszerző gépezet csavarjait.

Vigasztalódjatok azonban: ha valaha is eljuttok odáig, hogy profik lesztek, akkor már nem kell aggódni a meló megszerzésével. Jön az majd magától is. A profiknak inkább az a művészet, hogy kiválasszák azt a kvalitásaiknak megfelelő melót, amelyikben nem akarják őket csőbe húzni az ellenlábasaik (hiába no, a nagyság átka).

Ha sikerült szerezni egy Mr. Johnsont, akkor már lehet valami a dologból. Meg kell szervezni egy találkozót vele. Erre kiválóan alkalmas az a kocsma/szórakozóhely/vendéglő, ahonnan a meló származik. A profi árnyvadász maga választja meg a helyszínt. Ez is jelzés a megbízónak, hogy olyan emberekkel áll szemben, akik nem kukoricáznak. Ezzel nem mondom azt, hogy a Mr. Johnson által ajánlott helyszín nem lehet jó, de a találkozó előtt annak mindig utána kell nézni.

Érkezz pontosan a találkozóra. Ez azt jelenti, hogy jó fél órával korábban a megbeszéltnél (paranoiásak egy órát is siethetnek). Biztos lehetsz benne, hogy Mr. Johnson pontosan fog érkezni, az emberei pedig úgy tíz perccel előtte - nem biztos, hogy észre fogod venni őket. Ha gyanús a helyszín, tegyetek előbb egy kört asztrálisan.

Amikor a Mr. Johnsonnal való tárgyalásra kerül sor, legyetek udvariasak, de határozottak. Ha túl puhák vagytok, akkor egyrészt kevés lesz a pénz, másrészt elterjed a híre, hogy olcsón dolgozó amatőrök vagytok, és a jövőben csak ilyen munkákkal kínálnak majd meg. Ha túl kemények vagytok, senki sem szeret majd veletek dolgozni. Legyetek olyanok, mint egy hüvelybe dugott szamurájkard: a kellemes, sima csomagolás alatt lehessen érezni a halálos kompetenciát.

Számítsatok rá, hogy Mr. Johnson körülbelül kétharmad-háromnegyed árat fog mondani. Alkudjatok ennek megfelelően. Az alku során legfeljebb két ajánlatot tegyetek: ha a megbízó a másodikat sem fogadja el, álljatok el a melótól (ez egyben azt is jelenti, hogy másodikra célszerű olyan árat mondani, amit el fog fogadni - ilyen az alkudozás művészete).

Sose kérdezzetek neveket - ha Mr. Johnson már a sajátját sem árulja el, akkor nem fogja elárulni az ügyben érintettekét sem. Ne kérdezzétek meg a megbízás miértjét, csak akkor, ha nagyon bűzlik a dolog. Ne feledjétek: a profit nem a megbízó érdekli, hanem a meló. Kérdéseitek csak a hogyanra, a holra és a mikorra vonatkozzanak. Hol kívánja átvenni az árut? Mikor kezdődjön a meló? Hogyan kívánja a megközelítést? Finoman vagy durván kezeljük az ügyet? Csak sértetlenül kell a fickó, vagy jó sebesülten is? Mennyire mélyen ássunk le az ellenség szemetébe? Stb., stb.

Az árnyvilágban nem köttetnek szerződések. Nincs is rá szükség. Az adott szó bőven elég, mert ha valaki nem tartja be, elterjed a híre, és az illető elveszíti az arcát: leshet majd, hogy mikor kap újra munkát. Ugyanígy elterjed a híre annak is, ha a csapat nem tudta végrehajtani a megbízást, ezért döntsetek bölcsen: elvállaljátok-e a melót vagy sem. Ez kényes pont, ugyanis a megbeszélés során még nem lehet kellő háttérmunkát végezni, ezért csak a helyi benyomások alapján dönthettek. Ha kezdők vagytok, készüljetek fel, hogy lesz néhány rossz döntésetek, és elvállaltok néhány olyan melót is, amit pedig nem kellene. Ám ezeket a melókat is csináljátok meg szépen, csont nélkül. Ha rá is fizettek egyre-kettőre, hosszú távon nyertek rajta, mert megalapozzátok a hírneveteket, mint profi, megbízható csapat. És az árnyvilágban a hírnév minden.

Ha nagyot szívtok egy vadászattal, utána (miután rendesen, szerződés szerint elvégeztétek a melót) hasznos lehet amúgy privátim felkeresni Mr. Johnsont, és kérdőre vonni bizonyos kellemetlen részletekkel kapcsolatban. Ennek is elmegy majd a híre, és az árnyközösség megjegyzi, hogy veletek nem tanácsos kukoricázni. Ilyen húzásra azonban ne kerüljön sor, csak NAGYON indokolt esetben - ha ugyanis annak megy el a híre, hogy ti minden Mr. Johnsont kibeleztek meló után, az nem veszi ki túl jól magát.

Minél inkább nem vagytok kezdők, annál inkább közvetítőtől fogjátok kapni a melót. Ez általában kisebb kockázatot jelent, egyrészt azért, mert a közvetítő tisztában van a képességeitekkel, másrészt azért, mert azok a közvetítők, akik rendszeresen becsapják az ügyfeleiket, nem néznek hosszú jövő elébe. Ha a közvetítőtök mégis átráz egyszer-kétszer, legyetek megfontoltak. Ne a rosszul sikerült árnyvadászat utáni első harag állapotában rontsatok neki, mindig gondoljátok át, hogy hány jó üzlethez juttatott hozzá korábban, és csak ennek függvényében legyetek morcosak. Az az árnyvadász, aki bántja a közvetítőjét, olyan madár, aki a saját fészkébe szarik - a többiek kiközösítik. Ebben a szakmában (profi szinten persze) minden az információn múlik, és minden komoly munka a közvetítőktől indul ki. Egészen egyszerűen csak a közvetítőnek adatik meg az a jog, hogy átrázza az ügyfeleit (erről jut eszembe: ha igazán profi a közvetítőtök, és igazán komolyan akar veletek hosszú távon együtt dolgozni, akkor egyszer vagy kétszer SZÁNDÉKOSAN át fog rázni, hogy lássa, hogyan bírjátok a gyűrődést - ezt is tartsátok szem előtt, amikor éppen indulni készültök, hogy megkéselitek).

Talán a leggyakoribb hiba, amit az amatőrök elkövetnek, hogy nem néznek be a meló mögé, hanem rögtön a kivitelezéssel kezdik. Az ilyeneknek lehet szerencséjük néhányszor, de előbb vagy utóbb nagyon meg fogják szívni a csövet.

Hallottatok már olyanról, hogy cégek vadászatot szerveznek a létesítményük ellen, hogy élesben is kipróbálják a biztonsági berendezéseiket? Hát olyanról, hogy az egyik igazgató rajtaütést szervez a másik igazgatón vagy annak emberein, és aztán el akarja tüntetni az eszközeit? Hát olyanról, hogy az egyik ellenségetek el akar tenni láb alól? Olyanról, hogy egy cég meg akar szabadulni egy renitens részlegvezetőtől, és legegyszerűbb úgy megrendezni, mintha idegen elemek el akarnák rabolni, de a tűzharcban sajnos mindenki meghal? Olyanról, hogy az egyik cég szabotázst szervez a másik cég ellen, és az akciót az árnyvadászok nyakába akarja varrni? Hát olyanról, hogy valaki el akarja takarítani a takarítókat? És még sorolni tudnám a jobbnál jobb ötleteket. A mi szakmánkban bizony gyakori az ilyesmi.

Ne higgyétek azonban, hogy az árnyvadász teljesen védtelen. Háttérinformációt két helyről is be lehet szerezni: a kapcsolataitokon keresztül és a Mátrixból. Az innen begyűjthető adatok az esetek 99 százalékában elégségesnek bizonyulnak ahhoz, hogy megmentsék a bőrötöket. Az az 1 százalék pedig fennáll profinak, nem profinak egyaránt.

Használjátok bölcsen a kapcsolataitokat, hiszen rájuk hosszú távon van szükség. Csak annyi információt adjatok ki nekik, ami még nem árthat - sem nektek, sem nekik. Különösen óvatosan kell bánni a közvetítőkkel. Ők ugyan potenciálisan sok információt ismernek, de könnyen elképzelhető, hogy kiderítik, Mr. Johnson után nyomoztok éppen, és ezt a hírt besúgják a megbízótok fülébe. Ismét csak azt mondhatom: a közvetítők más ligában játszanak mint ti, és ennek megfelelően kell kezelni őket.

Budapesten és a nagyobb városokban (Szeged, Pécs, Győr) nagyon hasznosak a bandatag és kocsmáros ismerősök, ha az utcai hírekről van szó. Néhány nujen, esetleg egy kis szívesség, és máris jön az infó. Ha cégekkel akad dolgotok, nem árt  egy biztonsági őr, egy cégtitkárnő vagy egy másik Mr. Johnson. Mi a helyzet egy törp hivatalnokkal a Törp Királyságból, esetleg egy ló sámánnal Turániából? Van-e kínai ismerősötök Szegedről? Ismertek-e motoros járőröket (főleg tiszteket) a Sztrádaőrségtől? Van-e kapcsolatotok a Dunakanyar orkjai között? Tudtok-e olyan embert, aki ismeri a Fertőzött Zónákat? Van-e kapcsolatotok valamelyik telekommunikációs cégnél? Ésatöbbi, ésatöbbi.

Ha nincs is megfelelő kapcsolatotok, a Mátrix mindig nyitva áll annak, aki tudja, milyen konzervnyitót kell használni. Van dekás a csapatban? Ha van, örüljetek, mert rengeteg pénzt megtakarítotok vele. Ugyan ő is pénzért dolgozik, de mint csapattag, Mr. Johnsontól kapja a fizetséget. Ha külső dekást bíztok meg, az is jó, de akkor nektek kell állni a cehhet. (Szerepelt-e a szerződésetekben, hogy ki fizeti az esetleges plusz kiadásokat?)

Az alapállás minden egyes melónál az, hogy CSŐBE AKARNAK HÚZNI titeket. Mindig ez legyen a kiindulási pont. Innen már csak kellemesen csalódhattok. Az árnyvilágban a paranoia szükséges rossz.

Végezzétek el rendesen a házi feladatot. Kicsoda Mr. Johnson valójában? Kinek dolgozik? Miért? Mi a múltja? Mik lehetnek az indítékai? Ha ismeritek a múltját, ismeritek a pasast is, és megjósolhatjátok, hogy mire készül. Kiket ismer? Ajánlott-e segítséget a munka elvégzéséhez? Kiket? Miért?

Mi az árnyvadászat célja? Mennyire sürgős a dolog? Ha sürgős, miért a nagy sietség? Kinek tesztek keresztbe vele? Egy cégnek? A maffiának? Valaki másnak? Mennyire komoly a kár? Mik a hosszú távú következmények? Ne feledjétek, a cégek általában csak abba kezdenek bele, amiben haszon van: a bosszúakció általában nem éri meg nekik. Ha viszont a maffiával, a Tonggal vagy valami hasonló, fanatikus szervezettel kezdetek ki, készüljetek fel rá, hogy az idők végezetéig üldözni fognak. Az álomvándorokkal, az FBH-val, a Tiszta Hazával, a Lúdvérccel és a sárkányokkal nem érdemes kezdeni.

Milyen munkákat végeztetek korábban ennek a Mr. Johnsonnak? Ugyanezen célpont ellen? Milyen munkákat végeztek mások ebben az ügyben? Mik lehetnek az összefüggések? A megbízók (főleg a céges Mr. Johnsonok) egyik kedvelt szokása, hogy egymástól függetlenül több árnyvadászcsapatot is megbíznak vagy ugyanazzal a melóval, vagy ugyanazon meló más-más részeivel. Ha ismeritek a nagyobb képet, könnyebben megtaláljátok benne a saját helyeteket.

Idáig tartott a szimat és a nyomozás, melynek kapcsán sokat megtudtatok a vadászat igazi indítékairól. Ez azonban csak információ, a látókör szélesítése, nem pedig ürügy a visszalépésre. Ti profik vagytok (vagy azok szeretnétek lenni), ezért az adott szavatok köt. Elvállaltátok a melót, és azt végre is hajtjátok. Ha kiderül, hogy kifejezetten az a cél, hogy megcumiztassanak titeket, akkor máris helyzeti előnyötök van, mert megneszeltétek az ellenfél szándékát. Ha visszaléptek, nem az fog elterjedni, hogy okosan visszaléptetek egy öngyilkos akciótól, hanem az, hogy visszamondtatok egy szerződést. A hírnevetek látja a kárát. Ha viszont ismeritek az ellenfél gonosz szándékát, menet közben ügyesen megfordíthatjátok a táblát, és Mr. Johnson kerül szorult helyzetbe. Munka elvégezve, szerződéses kötelezettség teljesítve, a rossz fiúk megszívatva. Az árnyvilág legendái ilyenekről szólnak, az ilyen akciók kétszeresen is növelik a hírneveteket. Ne feledjétek: okos árnyvadász hosszú távra tervez.

Idáig tartott a háttérmunka első része: a miértek kiderítése. Ha ez megvan, rátérhettek a második részre: a hogyanok megtervezésére. Az egyszeri, amatőr árnyvadász csak ezen a ponton lendül akcióba, pedig ha nem járt el körültekintően, a játszmát már korábban elvesztette, csak még nem tud róla.

A hogyan megtervezése nagymértékben attól függ, milyen melóra béreltek fel. Adatlopásra, szabotázsra, szöktetésre, nyomkövetésre, testőrködésre, detektívmunkára vagy valami másra? Saját tapasztalatomból tudom, hogy minden árnyvadászat egy adott sablont követ: valahová valamit el kell vinni, ott csinálni kell valamivel valamit, és biztonságban le kell lépni úgy, hogy visszahoztok valamit. És nem árt, ha megfelelő a felszerelésetek, és valaki egész idő alatt háttérbiztosítást végez. Aki vadászott már eleget, az tudja, hogy ebbe a homályos megfogalmazásba gyakorlatilag minden beletartozik. Lehet, hogy egy-két dolog kimarad (például ha csak a Mátrixban kell bóklászni egyet, akkor elvileg nem kell elmenni sehová), de az alapfelállás akkor is ez.

Vegyük tehát sorra a lépéseket.

Valahová el kell vinni valamit. Mit visztek el? Hol veszitek fel a cuccot (a cucc persze lehet ember vagy állat is)? Milyen útvonalon mentek? Mennyire biztonságos? Ha akadály merül fel, miféle tartalék útvonalatok van? Milyen szállítóeszközzel mentek? Mennyi ideig tart majd az út? Milyen területeken mentek át? Milyen ellenőrzések vagy rajtaütések várhatók az úton?

Magyarországon nem is mindig egyszerű dolog megtervezni az utazást. Ha persze csak városon belül mentek valahová, akkor nincs nagy gond, elég, ha tudjátok, hol, milyen banda az úr, hol, milyen cégek őrzik a területet, hol, milyen emberek laknak? Városon belül általában elég a motor vagy a dzsip (van saját motorotok, vagy másét használjátok?). Budapest persze kivétel: ott vannak olyan területek, ahová csak páncélautóval érdemes behajtani. Ha ki kell mennetek a városból, akkor persze megváltoznak a dolgok. Árnyvadász nem utazik hivatalosan, ezért két megoldás marad: légi szállítóeszközzel vagy páncélozott autóval. A páncélozott autót forrón javaslom, ha még nincsen, nem árt, ha az első néhány vadászatotok bevételét egy ilyenre teszitek félre (plusz arra, hogy szerezzetek hozzá egy ügyes, és a száját tartani tudó szerelőt). Azt nem tanácsolom, hogy vegyetek egy helikoptert vagy egy hefeszt (baromi drága, költséges a fenntartása, és különben is szemet szúr) de ha például a Bakonyba vagy Pécsre mentek, nem árt, ha van egy ismerősötök, akiktől kölcsön lehet venni egy ilyet. Ügyesebb árnyvadászok még a munka előkészítő fázisában besuttyannak a Mátrixba, és némi munkabeosztás- és menetlevél-manipulációval szereznek maguknak egy szimpatikus céghelikoptert pilótával együtt (persze olyan parancsot ügyeskednek össze, hogy a pilóta ne csak ne kérdezzen semmit, de hátra se nézzen a raktérbe). Akár saját, akár kölcsönvett járgánnyal mentek, mindig gondoskodjatok róla, hogy a járgány meg is várjon a visszaútra (egy rossz sikátorba leállított motor például tipikusan nem ilyen).

Zűrösebb a dolog, ha valamelyik Toxikus Zónába kell elmenni (ha engem kérdeztek, az ilyen melót már elvállalni sem kellett volna). Ott ugyanis nem működnek túl jól a műszaki cuccok, ezért kénytelenek lesztek gyalog haladni (undorító), vagy a helyiek segítségét igénybe venni. Készüljetek fel rá, hogy ezért sok esetben nem pénzzel kell fizetni. Ha a szállítást nem ti végzitek, mindig olyan emberrel utazzatok, aki a zsebetekben van (lepénzelitek, megfenyegetitek, mindegy). Sose induljatok el úgy, hogy "majd valamit kitalálunk, hogy onnan hogyan megyünk tovább".

Vissza kell hozni valamit. Ez a pont gyakorlatilag megegyezik az előzővel, csak hátulról előre. Egy lényeges dolgot azonban ne feledjetek el. Visszafelé általában a szajrét szokták hozni, ezért a visszaút mindig forróbb, mint odafelé. Ha megszöktettetek valakit, vagy elloptatok valamit (akár adatot is), akkor a károsult fél mindent elkövet, hogy visszaszerezze a tulajdonát, és lehetőleg benneteket is kinyírjon. Ha nincs is nálatok a szajré (a lopott adatokat feltöltöttétek egy biztonságos helyre a Mátrixba, vagy csak a fejetekben van az infó, vagy sima szabotázsakció volt a meló stb.), akkor is üldözni fognak: ha másért nem, puszta reflexből. Ha egy cég ellen folyt az akció, ne legyetek kényelmesek, mondván, hogy "a cég már úgyis elszenvedte a kárt, a bosszúakcióban pedig nincs profit, tehát nem kell izgulnunk". Sose feledjétek el, hogy közvetlenül az akció után nem azok a cégfőnökök döntenek az üldözésről, akiknek a legfontosabb a cégkassza - nem, ilyenkor a beosztott őrparancsnokok döntenek, akik viszont királyi lebaszást kapnak, ha nem kapják el a behatolókat. Az akció utáni órákban (esetleg napokban) a cégek is legalább annyira be vannak izgulva, mint az egyéb célpontok.

Sose higgyétek azt, hogy a titeket üldöző fél csak "mögületek" jöhet, csak abból az objektumból, ami ellen vadásztatok. Mindig készüljetek fel rá, hogy ilyenkor mozgósítja a máshol lévő embereit, barátait, beosztottait, lekötelezetteit. Lehet, hogy már biztonságban érzitek magatokat a városban egy kocsmában, amikor kiderül, hogy éppen a kocsmáros a céges besúgó. Ha megbíztok Mr. Johnsonban, célszerű azonnal az akció után értesíteni, hátha ő is be tud szállni a hazatérési játékba a ti oldalatokon - egy új játékos mindig meglepi az ellenfelet.

>>>>>[Csak egyetérteni tudok. Egyszer valami kis elektronikai kütyü prototípusát kellett meglovasítanunk egy kutatótelepről, és már majdnem elértünk arra a helyre, ahol Mr. Johnsonnak át kellett volna adni a szajrét, amikor a cég (akitől loptuk a cuccot) néhány állig felfegyverzett dzsippel körülvett minket egy sikátorban. Azt hittük, nekünk már annyi, meg egy Bambi. Aztán egyszer csak mit látok: a sötét égboltról leugrik két Yellowjacket, és ripityommá lövi a dzsipeket. Mi se köpni se nyelni nem tudtunk a meglepetéstől, és csak akkor ocsúdtunk fel, amikor rádión leszóltak az egyik helikopterről, hogy nem kell izgulni, Mr. Johnson küldte őket, és hogy most már szabad az út a találkahelyig. Úgy fest, tényleg kellett neki a szajré.]<<<<<

-Kickboxer <12-04-56/11:20:33>

Tegyük fel, hogy megterveztétek az utat. Utána azt is meg kell tervezni, hogy mit fogtok csinálni ott, ahová mentek. A célterület általában őrzött terület szokott lenni (ha csak dekás melóról van szó, egy céges Mátrix objektum is őrzött területnek számít), ezért nem árt, ha minél rövidebb ott-tartózkodási időt, és minél kisebb zajt terveztek. Tudjátok meg, milyen rendszerekkel védik a célzónát. Milyenek a biztonsági őrök? Kik azok? Az egyik leghatékonyabb bejutási mód, ha nem lelövitek, hanem megvesztegetitek az őröket. Hogyan lehet semlegesíteni a biztonsági berendezéseket? Ki lehet-e kapcsolni őket (legalább időlegesen) a Mátrixból? Ha nem, érdemes-e először arra a helyre bejutni, ahol a vezérlőpult van? Lefizethető-e a biztonsági rigó? El tudjátok-e intézni némi Mátrix-turkálással, hogy éppen ő legyen szolgálatban? Ha ismeritek, hogy milyen védelmi intézkedésekkel kell szembenéznetek, akkor ki is tudjátok majd választani, hogy milyen felszerelést vigyetek magatokkal. Nincs szánalmasabb látvány annál az árnyvadásznál, aki több kiló C12-t, elektronikus zárnyitót, zavaróberendezést, hőleárnyékolót, géppuskát, rakétavetőt, páncélruhát és egyéb nyalánkságot visz magával, de már a második folyosón lefüleli egy kezdő figyelőszellem.

Ezzel el is jutottunk egy fontos ponthoz, amit az emberek általában ki szoktak felejteni: a mostani világ nem olyan, mint volt. A mostani világban VAN MÁGIA! Nem elég a világ legtökösebb dekása, két penge rigó, meg három állig bedrótozott szamuráj, sámánra vagy mágusra is szükségetek lesz. Ha nincs a csapatban, béreljetek fel egyet. Nem olcsó, de megéri (az ember saját irhája sosem lehet elég drága). Ha az akcióhoz nem is kell varázsló, ahhoz mindenféleképpen kelljen, hogy legalább egy árva kis asztrális körsétát tegyen a célterület körül, sőt - ha lehet - odabent is. A profi árnyvadászok figyelmét nyilván nem kell erre felhívnom, de a kezdők nagy valószínűséggel olyan létesítmények ellen mennek majd, amelyek nem a legnagyobb cégekhez, illetve nem a leggazdagabb szervezetekhez tartoznak. És mivel a mágia nem olcsó és nem is túl mindennapi dolog, az ilyen helyeket általában nem túl jól védik mágikusan - de védik, és ha csak világiak akarnak bejutni, akkor szopi a köbön. Egy mezei varázsló simán le tud csapni egy átlagos figyelőszellemet, nem érdemes hát ezen spórolni. És akkor még nem beszéltem az olyan triviális trükkökről, mint a Láthatatlanság vagy a Maszk varázslat. Ugyan minek trükközni a biztonsági kamerákkal, ha simán át lehet sétálni előttük láthatatlanul, nem igaz? Minek hamis Mátrix-feljegyzéseket kutyulni, és minek géppuskahegyeket betárazni, ha a főkapun (!) besétáló vadász úgy is kinézhet, mint Mr. Akárki, a cég alkalmazottja (az igazi Mr. Akárki meg közben csöndesen pihenhet egy elhagyott lakásban az ágyhoz kötözve).

Ha már a varázslásról és a varázslókról beszélünk... Nem árt, ha tudjátok, mekkora asztrális háttérsugárzással kell számolni a célterületen. Nem túl szerencsés ugyanis, ha megtervezitek, hogy a mágusotok majd körbekukkant asztrálisan, de a terepen a fickó máris rosszul lesz, amint éteri szemeit a másik oldalra veti.

És még egy aranyszabály: Nem számít, mennyi időt töltöttetek a tervezéssel, nem számít, mennyi pénzt, szaktudást és energiát öltetek bele az előkészítésbe, nem számít, mennyire egyszerűnek tűnik az egész meló, ha egyszer már "ODABENT" vagytok, le fogtok bukni. Lehet, hogy nem azonnal, lehet, hogy csak egy magányos őr vesz észre, de le fogtok bukni. Készüljetek fel rá. Ha ott a helyszínen akartok kitalálni valamit, az már veszett fejsze nyele. Legyen B tervetek, tartalék időpontokkal és tartalék találkahelyekkel. Legyen C és D tervetek is. Vigyétek magatokkal azt a kis drótvágó ollót, amire csak akkor lenne szükség, ha az A, B, C, D, E, F, G menekülési útvonalak mind befuccsoltak, de a H útvonal végén van egy mezei drótkerítés, amin nem lenne szép fennakadni.

Legyetek profik, és tervezzetek meg mindent katonai precizitással. Sokszor az életetek a tét, ami igazán megéri a befektetést. Tudjátok, milyen helyzetek várhatóak, és tudjátok azt is, melyik helyzetben mit fogtok cselekedni. A "basszameg, ha a hangtompítós géppisztolyom van a kezemben", vagy a "basszameg, a másik folyosón kellett volna kirohannom" típusú gondolatok nagyon kellemetlenek tudnak lenni egy vallatószékbe szíjazva.

Az előbb sokat beszéltem a meló előkészítéséről. Nem véletlenül. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy nincs az az árnyvadász, aki minden éles helyzetben mindig a megfelelő döntést hozza akkor, ha rögtönöznie kell. Vannak dögös árnyvadászok, akik jól rögtönöznek, akinek az agya úgy jár, mint egy Cray II-es, de egyszer ők is tévedni fognak. És ebben a szakmában ha egyszer tévedsz, az az utolsó. Elárulok valamit: az igazán profi, rutinos árnyvadászok valójában rettentő óvatosak, és gyűlölik a vagánykodást.

Valakitől hallottam egyszer, hogy az a jó árnyvadászat, amely során egyetlen golyót sem kell kilőni. Nagyon igaz. Ha lehet, mindig kerüljétek el az erőszakot. Fegyvert használni durva, nehezen irányítható dolog, ami sosem jár komplikációk nélkül. Ha elkerülhetetlennek tűnik az erőszak, akkor is próbálkozzatok meg valami nem-halálos megoldással, és lehetőleg csöndesen. A kábítópisztoly legalább annyira hatásos, mint egy hagyományos pisztoly. A tőr, a kés, a kard nem csap zajt, és nem produkál felvillanást. És ha már minden kötél szakad, legalább egy hangcsökkentő legyen felcsavarozva a kacsapörkölőtök csövére.

>>>>>[Az egyik haverom szinte kizárólag gumilövedéket használ, és mesterlövész puskát. Eszméletlenül hatékony, és nem öl meg senkit.]<<<<<

-Ado <12-04-56/11:20:33>

A plasztikot, rakétavetőt, és az egyéb nagy kaliberű baromságokat hagyjátok meg a katonáknak és a Rambo-lelkületű idiótáknak. Kerüljetek mindent, ami robban. Hatékony, az igaz, de utána a fél város tudja, hogy ott jártok, és hidd el, nem lehet annyi lőszert magaddal vinned, hogy mindenkit elintézz. Ha netán - a feladat jellege miatt, vagy azért, mert a H tervhez már semmi jobb nem jutott az eszetekbe - mégis robbanószert kellene használnotok, azt tegyétek távirányítóval, időzítővel vagy valami egyéb szerkezettel, lényeg az, hogy amikor robban, ti már hét határon túl járjatok. A munka utáni felszívódást ugyanis határozottan megnehezíti az ilyesmi.

Hasonló tanácsokat tudok adni a varázslóknak is. Használjatok saját figyelőszellemeket, saját elementálokat vagy szellemeket, folytassatok asztrális érzékelést és/vagy projekciót, de mindenképpen kerüljétek el a harcot. Az asztrális harc legalább annyira kiszámíthatatlan, mint a világi, és sokkal súlyosabb következményei lehetnek. Ha hangtalanul elvágod egy őr nyakát, a társai jó esetben csak órák múlva veszik észre. Ha viszont földbe döngölsz egy elementált, a megidézője abban a pillanatban megérzi, hogy baj van. És egy varázsló NAGYON hamar a helyszínre tud érni, ha kell. A kollégáival együtt, természetesen. És nincs az a világi tűzerő, amelyik be tudna avatkozni (még észre sem veszik!) egy szélsebes asztrális harcba.

Mi a helyzet az asztrális védőburkokkal? Ha lehet, ne bántsátok őket, mert az alkotójuk azonnal megérzi. És az, hogy ti nem láttok át rajta asztrálisan, fordítva is igaz: az ellenfél sem lát át rajta. Az asztrális őrszemek (figyelőszellemek, projektáló varázslók, elementálok stb.) éppen ezért a burkon KÍVÜL szoktak járőrözni.

A fókuszokat lehetőleg csak akkor aktiváljátok, ha éppen szükség van rájuk. Aktív fókusszal mászkálni már az álmoskönyvek szerint sem jelent jót - akárki fia varázsló belétek döngölhet egy varázslatot, és még csak észre sem veszitek, mert éppen nem néztetek szét asztrálisan.

Az igazán körültekintő árnyvadászok kesztyűt és jól záró, sisakos ruhát viselnek. Az ilyesmi nemcsak a test kibocsátott hőjét árnyékolja le (hőlátása még a legbunkóbb troll biztonsági őrnek is van!), de megakadályozza azt, hogy hajszálat, bőrfoszlányt és hasonlókat hagyjatok a helyszínen. Ha ugyanis tényleg forró a szajré, az ellenfél esetleg rituális mágiával akar a nyomotokra bukkanni. Ne bízzatok semmit a véletlenre!

Ha van hiba, amit az árnyvadászok szinte mindig el szoktak követni (a profik természetesen kivételek), az az, hogy nem számolnak a vadászatuk következményeivel. Tökéletes megbeszélés után katonai precizitással megtervezik a melót, olajozottan, koordináltan végrehajtják, felveszik érte a jogos fizetséget, majd hátradőlnek a karosszékben, és azt hiszik, hogy hű de nagyon rutinosak voltak. Aztán néhány nappal később helikopterrotorok dübörgésére ébrednek, meg arra, hogy az ablakukon becsap egy levegő-föld típusú rakéta.

Hol követték el a hibát? Ott, hogy csak a meló ELŐTTI házi feladatot végezték el. De marad házi feladat a meló utánra is. Ki kell deríteni, hogy a vadászat szenvedő alanyának mennyire éri meg a vadászok felkutatása, illetve hogy képes-e rá egyáltalán?

A leghatékonyabb módszer - én is csak azt tudom tanácsolni -, hogy ha forró volt a meló, utána bújjatok le a fű alá, és lapítsatok addig, amíg el nem csöndesednek a dolgok. Hogy ez mennyi időt jelent? Attól függ, kinek a lábára léptetek rá. Ha egy cégnek, akkor egy-két hét elég szokott lenni - a piac szinte minden területen elég gyorsan fejlődik ahhoz, hogy két hét után a szajré már elavultnak számítson, vagy ne legyen már annyira fontos, hogy a cég üldözzön benneteket miatta. Ha az ukrán maffiának, a Tongnak vagy a Tiszta Hazának, akkor ez az idő éveket is jelenthet - nem szabad kikezdeni tehát az ilyenekkel. Azt tanácsolom, úgy lapuljatok, hogy közben egy-két megbízható kapcsolatotok odakint gyűjti az információkat. Általában lehet tudni, mikor múlt el a vész.

Hogyan érdemes lapulni? Nem árt, ha az embernek senki nem ismeri a lakását vagy állandó tartózkodási helyét. Ez azonban ritkán megoldható, így azt javaslom, hogy tartsatok fent két-három (esetleg négy-öt) lakást vagy rejtekhelyet az ínségesebb időkre. A pusztulat (bármelyik) általában ideális hely szokott lenni: a közepesnél nem nagyobb kaliberű ellenfelek ellen jól védenek a zűrös helyi viszonyok, és az utcai bandák (kellő havi díjazás fejében persze, ám ez megéri az árát). Ha egy nagy halat fogtatok ki ellenségnek, akkor nektek is más eszközökhöz kell nyúlni. Tanácsom ez esetben az, hogy vagy ne kezdjetek nagy halakkal, vagy úgy kezdjetek, hogy mögöttetek is áll egy másik. Tudok néhány céget, amely hosszabb távon együtt szokott működni árnyvadászokkal, és aki meg is védi a vadászait, ha azok véletlenül mézes kézzel nyúltak bele a méhkaptárba.

Magyarország ideális hely a felszívódáshoz. Tudom ajánlani az anarchistákat délen, a törpöket a Bakony alatt, a Toxikus Zónákat, Szegedet, a troll hadurat, sőt, még a Sztráda környéki mocsári falvak is megteszik. Akárki ellenség kétszer is meggondolja, hogy betegye ilyen helyekre a lábát. Természetesen mint mindig, az elrejtőzésben is a kapcsolataitok segíthetnek a legjobban, nem árt tehát ha odafigyeltek rájuk - pénzzel, kis szívességekkel, információval satöbbi.

Ennyi futotta most egy szuszra. Végezetül még egy utolsó tanácsot hadd adjak. Ezt egy volt árnyvadász ismerősömtől hallottam, és eddig még megőrizte az irhám épségét: Győztes árnyvadász nincsen, csak olyan, aki tudja, hogyan kerülje el a vereséget.

Serflek Szabolcs

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Első pillantásra - AK 12..

Létrehozás: 2009. október 21. 09:38:24

Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:23

Nyomtatási forma