A budapesti metró (Shadowrun történelem)

Budapesten a metró a 60-as évek óta a tömegközlekedés gerincének számított, és mivel ez mindmáig igaz, úgy gondolom, érdemes néhány szót ejteni róla. A hálózat négy fő vonalból áll, melyek között három ponton van átszállási lehetőség. A négy vonal kiépülésének története az egész huszadik századon átível. Az elsőt még az 1896-os centenáriumi ünnepségekre építették, mint technikai vívmányt, a kontinensen elsőként.

A komolyabb, kettes vonal a 60-as években épült meg. Ez kelet-nyugati irányban szelte át a várost, összekötve Pestet és Budát, valamint érintett két nagy pályaudvart is. Innentől kezdve, viszonylag azonos ütemben, 5-10 éves időszakokban épült meg az észak-déli, csak Pesten haladó hármas vonal (ez három részletben készült el), majd a négyes, amely megint Pest és Buda között húzódik, és a kettes és a hármas vonalat is érinti. Ezzel 2003-ra végre az összes nagy pályaudvar és az összes jelentősebb forgalmi csomópont is könnyen elérhetővé vált a föld alól, gyorsan, dugó és szmog nélkül.

Ezután néha még elkészült egy-egy újabb vonal terve, de az általános gazdasági leépülés idején sosem nyílt lehetőség ezek kivitelezésére. A későbbiekben is történt némi változtatás a vonalak szerkezetén. 2033-ban felrobbantották a Forgách utcai, majd két évre rá a Blaha Lujza téri állomást. Az első incidens a turulista hatalomátvétel során történt, a másodikért perceken belül több terrorszervezet is vállalta a felelősséget, a valódi elkövetőket máig nem sikerült azonosítani.

Ezeknek az állomásoknak a felújítására a BKV-nak nem volt elég pénze, így hát csak az alagutakat tették használhatóvá, és eltorlaszolták a peronok területét. Ez a két állomás megszűnt létezni. 2039-ben, a Társasági zóna kialakításakor a Társasági Tanács egyszerűen megvásárolta a határain belülre eső vonalszakaszokat, és teljesen elkülönítette őket a külvárosi részektől.

Az egyes vonal első négy állomását megszüntették, a kettes vonalat az Astoriával kezdődően, a hármas vonalat pedig az Árpád híd és a Kálvin tér közötti szakaszon önálló vonallá alakították. A négyes vonal három érintő állomására nem tartottak igényt. Ezek mellett fegyveres őrséget állítottak fel a határos állomások területén. Az egyre gyengébb lábakon álló BKV-nak (amely eddigre a teljes Pest megyei utaztatást kézben tartotta) kapóra jött az állomásokért kialkudott magas ár, ezzel valamelyest emelni tudták a megmaradt szakaszok színvonalát, hozzáigazítva őket az időközben kialakult külvárosi körülményekhez. Így 2040-re kialakult a metró mai arculata.

A metró itt a Társasági Tanács felügyelete alá tartozik, elsődleges célja a külvárosban lakó alkalmazottak közlekedésének megoldása. Az itt működő két vonalon járó szerelvények mindig ragyogóan tiszták és kifogástalan állapotúak, a peronok hasonlóan jó karban vannak tartva. Természetesen minden állomáson több fegyveres őr is vigyázza az utasok biztonságát. A külvárosi vonalak és a belsős járatok közötti átszállást új alagútrészek kiépítésével tették lehetővé: a társasági és a BKV-metrók külön peronokra állnak be. A társasági vonalakon való közlekedés csak méregdrága bérlettel lehetséges (500 nujen havonta), amihez a rászoruló alkalmazottak természetesen engedményesen juthatnak hozzá. A peronon álló őröknek ugyan jogában áll bárkit felszólítani ennek felmutatására, általában csak a nem odaillőnek ítélt embereket szokták feltartani. (Nem árt tudni, hogy a BKV külön buszjáratot létesített a Társasági Zóna megkerülésére.)

A kettes vonal állomásai

Alkotás út (volt Déli pályaudvar, az egykori állomás helyén ma a CEH budapesti kirendeltsége áll) - Moszkva tér - Batthyányi tér - Kossuth L. tér - Deák Ferenc tér (átszállás a hármas vonalra) - Astoria.
 

A hármas vonal állomásai

Árpád híd - Dózsa György út - Lehel tér - Nyugati tér (volt Nyugati pályaudvar, az állomás helyére több kisebb épület került, közöttük a BKV székháza) - Arany János utca - Deák Ferenc tér (átszállás a kettes vonalra) - Ferenciek tere - Kálvin tér. Ezek a vonalak teljesen automatizáltak, ezért nem okoz fennakadást a napi 24 órás üzemeltetés. Éjszakára a külvárosi vonalak határait - kihasználva a vonal sajátosságait - légmentesen(!) lezárják.

A Társasági Zóna csillogó szerelvényei után nézve ez a metró maga a latrina. Külvárosi szemmel nézve viszont gyors, praktikus és kényelmes módja az innen-odajutásnak. A kocsik és a peronok koszosak, szemetesek, a falakon a graffiti versenyt fut a falragaszokkal. Mindegyik vonalon páncélozott szerelvények járnak, az utazás egy alkalomra szóló jeggyel vagy valamilyen időszakra szóló bérlettel lehetséges. A peronokon a be- és a kijáratok el vannak különítve egymástól, a bejáratoknál jegyérvényesítő és bérletellenőrző automaták vannak felszerelve. Az automatika hibátlan működését és a tolongásmentes közlekedést a közelben álló három, erősen felfegyverzett biztonsági őr segíti elő.

Mivel ezeket a járatokat a BKV a "rendes" emberek számára tartja fenn, este 7 után már nincs közlekedés.

Először az egyes vonalnak szentelnék néhány külön szót. Ez százötven éve a kor úri utasainak tökéletesen megfelelt, de mai szemmel elég satnyának tűnik. Nincs túl mélyen, a megállók és a kocsik kicsik és szűkösek. Trolloknak nem ajánlott itt az utazás: az ajtón is alig férnek be. Mindezek ellenére a BKV nem kívánja megszüntetni a vonalat, a nyilatkozatok szerint azért, mert a cég büszke arra, hogy ilyen történelmi háttérrel rendelkező járatot működtethet.

A kettes, hármas-A, hármas-B és négyes vonalak nagyon hasonlóak egymáshoz, ugyanazon típusú kocsik járnak rajtuk, ugyanaz a rendszer érvényes rájuk. Ezek a járatok már tágasak, kényelmesek, komolyabb forgalom lebonyolítására is képesek. Az egyes vonal állomásai: Oktogon - Vörösmarty utca - Kodály körönd - Bajza utca - Hősök tere - Széchenyi fürdő - Mexikói út.

A kettes vonal állomásai: Astoria (határállomás) - Fiumei út (volt Keleti pályaudvar, az egykori állomás épülete ma elhagyottan áll; átszállás a négyes vonalra) - Népstadion - Pillangó utca - Őrs vezér tere.

Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó két megálló már a felszínen fut. A kocsikat itt mindkét oldalról magas vasbeton falak védik a környéken lövöldöző illetőktől.

A hármas-A vonal állomásai: Újpest Központ - Újpest Városkapu - Gyöngyösi utca - Árpád híd (határállomás).

A hármas-B vonal állomásai: Kálvin tér (határállomás, átszállás a négyes vonalra) - Ferenc körút - Klinikák - Nagyvárad tér - Népliget - Ecseri út - Pöttyös utca - Határ út - Kőbánya-Kispest.

Az utolsó megálló itt is felszíni.

A négyes vonal állomásai: Balatoni út (volt Kelenföldi pályaudvar) - Tétényi út - Kosztolányi Dezső tér - Móricz Zsigmond körtér - Szt. Gellért tér - Fővám tér - Kálvin tér (átszállás a négyes vonalra) - Rákóczi tér - Köztársasag tér - Fiumei út (átszállás a kettes vonalra).

Fontos tudni, hogy az éjszakai védelem kimerül a peronokra behúzott harmonikás vasrácsokban és az alagutakban járkáló járőrpárokban. Éppen ezen adottságai miatt a metróalagút elsőrangú és sűrűn használt menekülési útvonal.

Keleti pályaudvar: A hatalmas építmény évtizedek óta teljesen elhagyatottan áll, a síneket már az első években ellopták. Hosszú időn át nagyméretű csövestanyaként üzemelt, aztán a Szelleműzők nevű helyi banda mindenkit kiebrudalt. Egy év múlva a banda árnyvadászcsapattá avanzsált, aztán darabokra lőtte őket egy Yamatetsu kommandó. Azóta a pályaudvarnak nincs állandó gazdája, de az utóbbi időben többen temetőlidérceket véltek látni odabent.

Széchenyi fürdő: A fürdő megtartotta régi fényét, maffiózók, csúcsösszekötők és az árnyvilág más legfelső ligás tagjainak rendszeres törzshelye.

Pöttyös utca - Határ út: A pesterzsébeti pusztulat határvidéke, a felszínen az ennek megfelelő viselkedés javallott.

Rákóczi tér: Expresszjárat a kupikhoz. No comment.

Kőbánya-Kispest: Minden vasárnap itt van a Kőbányai piac, ahol gyakorlatilag bármit be lehet szerezni, ha nem első szempont a csúcsminőseg, és a gyári csomagolás.

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Megatársaságok - Renraku Computer Systems (Shadowrun ismertető).

Létrehozás: 2004. január 20. 13:59:10

Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09

Nyomtatási forma